A salföldi Szent Máté-templom tornyában található a Balaton-felvidék egyik legrégebbi harangja, az 1648-ból származó, Leonhardt Löw bécsi harangöntő műhelyében készült nagyharang. Felső pártázatán a következő olvasható: „Gos mich Leonhardt Löw Wien 1648” (Leonhardt Löw öntött Bécsben 1648-ban). Domborművei: Krisztus a kereszten, mellette Mária / Madonna a gyermek Jézussal. Füles-koronáján 6 szakállas emberfej figyelhető meg. Mérete: 82 cm átmérő, 65 cm magasság.

A harang eredetileg az 1648-1658. között alapított, sümegi ferences rendház számára készülhetett. Széchenyi György veszprémi püspök, Sümeg és a megye „örökös grófja”, Sarlós Boldogasszony tiszteletére alapította a kolostort, ahová már 1649-ben megérkeztek az első ferences szerzetesek. A kolostor után a templom építése 1654. körül fejeződött be, azonban ekkor még nem volt tornya; 1743-ban készült el a ma is ismert barokk torony. Feltehetően csak ez idő tájt érkezett meg a harang Sümegre, nagy valószínűséggel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (1745-1762) adományaként. A harang teljes nyugalomban pihenhetett a toronyban 1816-ig, amikor is egy viharban félig leomlott a torony.

1927-ben Szlezák László Budapesten öntött új harangjai kerültek a sümegi kegytemplomba. A két régi harang közül az 1753-as kisharangot megtartották, az 1648-as nagyharangtól pedig megvált a kolostor. 1930-ban Salföld elöljárói vásárolták meg a harangot, és helyezték el a Szent Máté-templomban. Hatalmas mérete miatt a korábbi fából ácsolt harangszéket elbontották és helyére újat építettek.

1991-ig kézi erővel szólalt meg az „idiofon hangszer”. Az utolsó harangozó Kovács Ferenc volt. ’91-től gépiesítették a harangozást.

Az érték felvételének időpontja: 2020. január 31.
A javaslatot benyújtotta: Kúti Mária
Szakterület szerinti besorolás: Kulturális örökség
Fellelhetőségének helye: 8256 Salföld, Kossuth utca 2.

Az alábbi videó a trianoni döntés 100. évfordulóján megszólaló harnagszó idején készült..