Salföld temetőjét a XVIII. században létesítették a településtől 800 méterre délre, az ábrahámhegyi szőlőkhöz vezető út mellett. A törökdúlást követően, az első betelepülők feltehetően még az álló, de romos középkori plébániatemplom körül elhelyezkedő régi cinterembe temetkeztek (Ma ez a terület a Szent Máté-templom és a tér közepén álló kereszt között helyezkedik el.), majd a falutól délre, az új temetőbe.
A temető egyik legrégebbi sírköve 1847-ból származik, Rácz János tanítónak állít emléket. Az “oskola mester” feltehetően az első salföldi tanítók egyike lehetett. A sírkő nagy valószínűséggel a keszthelyi kőfaragóműhely alkotása, jellegzetes klasszicizáló vonásokkal. Hasonló formájú, kialakítású sírköveket találunk a Gyulakeszi temetőben. A felső domborművön a Balaton-felvidékre jellemző két motívum is látható a kereszt mellett; a szív és a balatoni halászatra utaló vasmacska. Érdekessége, hogy a feliratot nem a kőfaragóműhely véshette rá, hanem egy helyi mester – árulkodik erről a betűk bizonytalan elrendezése.
Öreg Papp István sírköve, 1842 – Keszhelyi kőfaragó műhely
Öreg Papp István sírköve, 1842 – Keszhelyi kőfaragó műhely
Rácz János oskola mester sírköve, 1847 – Keszhelyi kőfaragó műhely
„ITT NYUGSZIK
ISTENBEN
BOLDOGULT RÁCZ
JÁNOS SALFÖLDI
OSKOLA MESTER
MEGHOLT ÉLETÉNEK
ÉVÉBEN FEBR. 14 1847.
BÉKE HAMVAINAK
–
EMELTETTE ÖZVEGYGYE
BAKOS ERZSÉBET”
A temetőben szintén a keszthelyi kőfaragóműhely egyik alkotása a bejárati kaputól balra elhelyezkedő, barokkos csiga motívummal díszített sírkő. Rácz János sírkövével ellentétben itt fennmaradt a felső kereszt, a megfeszített Krisztus alakjával. Alatta fűzfa motívum látható, amit szintén gyakran faragtak a Balaton-felvidéki síremlékekre. Felirata már teljese elkopott. Nagy valószínűséggel egy előkelő család nyughelye lehet, hiszen a XIX. száazd elején, a keszthelyi műhelyben készített sírkövek megrendelői a tehetősebb családok közül kerültek ki.
A temető XIX. századi temetkezései a jelenlegi főbejárat környezetében és a ravatalozóház körül helyezkedtek el. A régi temetkezéseket jelzi egy dombos terület, ahol már csak két síremlék áll, öreg Papp István és Eichart Katalin ódon sírköve.
Salföld előkelő családjai között tartjuk számon a Papp családot. A családfőnek, öreg Papp Istvánnak állít emléket az 1842-ből származó sírkő. Feltehetően ez az alkotás, ahogy a mellette elhelyezkedő is a keszhelyi műhelyben készült. A Papp család további tagjainak síremlékeit is megtaláljuk a temetőben. Ifj. Papp István sírköve a központi kereszt mellett található, 1878-ból. A temető közepére, „mindenki keresztje” néven ismert keresztet Pap István állíttatta 1863-ban. Utóbbi két emlék már a rezi kőfaragóműhelyben készült. Az 1850-es évektől a rezi kőfaragóműhely veszi át a vezető szerepet. A térség temetőiben fellelhető síremlékek, így a salföldi temető régi síremlékei is itt készültek.
Írta: Petrovics Miklós
A salföldi temető síremlékei
- Öreg Papp István sírköve, 1842 – Keszhelyi kőfaragó műhely
- Rácz János oskola mester sírköve, 1847 – Keszhelyi kőfaragó műhely
- Eichart Katalin sírköve, 1855 – Keszhelyi kőfaragó műhely
- Pap István kereszt, „mindenki keresztje”, 1863 – Rezi kőfaragó műhely
- Papp István sírköve, 1878 – Rezi kőfaragó műhely
- Mészáros József és Horváth Terézia, 1870 körül
- Szőke Gábor és Horváth Anna, 1878
- Barbély Ferenczné Szarvas Annna, 1880
- Tóth József és Koncz Erzsébet, 1895
- Horváth Ferenc és Csider Rozália, 1898
- Kiss Dániel, 1949
- II. világháború hőseinek emlékműve. Készítette: Raffay Béla szobrászművész, 1991
Az érték felvételének időpontja: 2021. június 18.
A javaslatot benyújtotta: Petrovics Miklós
Szakterület szerinti besorolás: Kulturális örökség
Fellelhetőségének helye: Salföld
KERESZTEK SALFÖLDÖN
Salföld első keresztjei a XVIII. század második felére datálhatók. A templom mellett álló Fehér-keresztet tartják a legrégebbinek. Ezzel egyidőben készülhetett egy másik kereszt is, amelynek helyét nem ismerjük, de darabjait a település több pontján is felfedezhetjük kerítések falazataiba építve.
