A törökök kiűzését követően, a Balaton-felvidék falvai között már Salföldet is jegyezték az 1720-as években. (1) 1745-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatása idején a következőket írta Salföldről: „Salföld hajdani szép templomának romjai még láthatók, körülötte temető”. (2) Ez a rom a középkori település plébániatemplomát jelenthette. Feltehetően a ma ismert barokk templom a régi romok helyén, vagy annak tőszomszédságában épülhetett fel. Utóbbira egyetlen bizonyítékként szolgál egy 1792-ből származó katonai térkép, ahol az új templomot, illetve a régit is jelölik, közvetlen egymás mellett. (3)
Általános vélekedés szerint, Szent Máté apostol és evangélista tiszteletére 1769-ben építették fel Salföld templomának szentélyét és a hajó kétharmadát. A feljegyzések szerint a mennyezet ekkor még gerendás, síkfedésű volt, a kórust fából ácsolták, torony nem tartozott az épülethez. 1818-ban Molnár Imre templomatya és a hívek buzgóságából a meglévő teret beboltozták és az épület északi falához sekrestyét építettek. Pár évvel később készülhetett el a ma ismert orgona is (4), amelyet 2010-ben restauráltak.
1843-ra a torony és a hozzá kapcsolódó díszítő részletek is elkészültek. 1870 körül kerülhetett a toronyba az első nagyméretű harang. Feliratán ez áll: „Ezen harangot öntötte Hilzer Ignazz Bécsújhelyben és új modor szerint felszerelte Pozdech József Pesten 1870. Az élőket az Istenhez szólítom. A holtakat megsiratom. A veszélyeket távoltartom.”
Szent Máté-templom Kelet felől.
LEONHARDT LÖW NAGYHARANG 1648-BÓL
A salföldi Szent Máté-templom tornyában található a Balaton-felvidék legrégebbi harangja.
A templom leírása
Homlokzatait simított vakolat fedi. (Eredetileg fröcskölt vakolat fedte.) A főhomlokzat főpárkányig magasodó részét és a harangszintet pilaszterek tagolják. A főpárkány a karzatszinti ablak felett tompaszögben megtört. Az egyenesszélű féloromzatokkal közrefogott toronyszinten a tükör függőleges szélei lábazatból indulnak. A féloromzatok szélén egy-egy kőurna áll. A fülkés bejárati ajtó, a karzatszinti és a karzatra nyíló déli ablak, valamint a harangszinti ablakok szegmensíves záródásúak. A torony oromzatszintjén körablak, a hajó déli homlokzatán kis, félköríves záródású ablakok nyílnak.
A torony órapárkányos, tetején nyolcszögű, bádogozott gúlasisakkal.
A hajót öt, keskeny csehsüveggel fedett boltszakasz, a szentélyt a záradéknak megfelelő, lapos boltozat fedi. A három csehsüveg-boltozatra ültetett karzat mellvédje három ívre és két oszlopra támaszkodik. Oszlopos főoltára barokk stílusú, feltehetően XVIII. századi. A szószék feljárata a sekrestyéből nyílik. A sekrestye csehsüveg-boltozatos.
1876. augusztus 23-án tűzvész pusztított az épületben, a mellette elhelyezkedő iskola és tanítói lakás is leégett. A tűzvész emlékét őrzi az egykori szószék helyén álló Mária a gyermek Jézussal szobor, amelynek felületén több helyen is füstnyomok figyelhetők meg. Az újjáépítés alkalmával – feltehetően az 1882-es évben – Jakobey Károly 1876-ban festett új oltárképét helyezték el a főoltáron.
A templom szobrainak többsége az 1950-es évek közepén, Komáromi András káplán idején került a templomba. Többek között Szent Erzsébet, Szent József szobra, a stációk, a Szent Sír és Piéta festmény a karzat alatt.
A templom környezete régészeti terület. Feltehetően a középkori település emlékeit őrzi a templomudvar, illetve annak környezete. Az épületen falkutatásokat, régészeti vizsgálatokat még nem végeztek, így a középkori eredet nem igazolt. A szomszédos telkek épületeiben több középkori kőelem is felfedezhető, köztük egy középkori ikeroszlop lábazata, amely szintén arra enged következtetni, hogy a középkori templomot ezen a helyen kell keresni.
Írta: Petrovics Miklós
Középkori ikeroszlop lábazati eleme a templomhoz közeli kőfalban. 30x30cm
Irodalom:
- (1) Dr. Jankó János: A Balaton-melléki lakosság néprajza., Bp., 1902.
- Kanász Viktor: A veszprémi egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1778-1779, I. Zala megye. A veszprémi egyházmegye múltjából 35., Veszprém, 2020, 306-307.
- Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993., 148.
- (4) Magyar Katolikus Lexikon – Salföld
- Műemléki leírás – Örökségvédelmi nyilvántartás, 2020.
- (2) Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve. Veszprémi püspöki levéltár, kézirat, A. 8/2. jelzetű kötet, 1745.
- (3) Tomasich János – Zala vármegye katonia térképe, 1792.
Az érték felvételének időpontja: 2020. január 31.
A javaslatot benyújtotta: Fekete János
Szakterület szerinti besorolás: Kulturális örökség
Fellelhetőségének helye: 8256 Salföld, Kossuth utca 2.
MISSZIÓS KERESZT A SALFÖLDI TEMPLOMBAN
A missziós kereszteket az ún. népmissziók emlékére a templomban vagy előcsarnokában állították. Általában fából készültek, korpusz nélkül, rajta az emlékezetes népmissziók évszámaival.
