Salföldi-kőtenger

A Káli-medence területén több kőtenger is található. Köztük a legismertebbek a szentbékkállai és a salföldi kőtenger. A képződmények létrejötte 8-10 millió évre vezethető vissza, amikor még a területet a Pannon-tenger borította. A nyugat felől beáramló folyók nagy mennyiségű kavicsot és homokot szállítottak a tengerbe, majd ez az üledék a mai Káli-medence területét is feltöltötte. Ezt az eredetileg könnyen pusztuló pannon kőzetanyagot kovás oldatok cementálták, szilárdították meg. Évmilliók felszínalakító eróziós tevékenysége folytán a homokos-kavicsos üledékek lepusztultak, míg az átkristályosodott közettömbök ellenállóbbak voltak az eróziós folyamatokkal szemben, így maradtak fenn ezek a különleges formakincsű területek. A kőtengerek méretét és számát az elmúlt évszázadok alatt nem csak a szél és az eróziós folyamatok pusztították, hanem a kőbányászat és a helyi építkezések is. Sok település ma is őrzi nevében a kőtengerek jelenlétét; Kővágóörs, Köveskál.

Salföldön az 1950-es években nyíló homokbánya terjeszkedése komoly fenyegetést jelentett a kőtenger számára, azonban a Káli-medence Tájvédelmi Körzet megalakulásával a terület jelentős része védelem alá került, és megmenekült, majd 1997-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik kiemelten védett területévé vált. 2012-től a Bakony-Balaton Geopark, az Európai Geopark Hálózatának részévé vált.

A változatos formájú, különleges geológiai képződmények a Balaton-felvidék ikonikus értékei, ezért a Salföldi Értéktár kiemelten megbecsült eleme.