1988-ban kezdtem tanítani a Nagykovácsi Általános Iskolában. A tanítói munka során és mellett természetes módon kapcsolódtam be a falu kulturális-közösségi életébe. Egyidejűleg a Községi Könyvtárban, amely kezdetben az ÁMK (általános művelődési központ) integrált részeként működött, majd az intézményi formák közül a szerény klubkönyvtár intézményi formát vette fel, is tevékenykedtem. Így csatlakoztam a frissen alakult Honismereti Baráti Kör munkájához is, a honismereti-helyismereti munka akkori akcióihoz.
1994-98 között a falu második, rendszerváltás utáni képviselőtestületének lettem választott, egyéni képviselő tagja. Részese, de legalább is tanúja lehettem a kitelepítés első „hivatalos” emléknapjának 1996-ban, egyik szervezője lehettem az ünnepségre hazatérő magyar-németek fogadási ünnepségének, az emlékmű avatásnak.
Ebben az önkormányzati időszakban a kulturális (oktatási, sport) ügyek tanácsnoka voltam, így nyomon követhettem a helyi kulturális élet alakulását, a közművelődési és közgyűjteményi intézmények, intézménykezdemények áldatlan állapotát, azt a végtelen számú kezdeményezést, pályázati igyekezetet, amely az Öregiskola megmentéséért folyt. Ebben a terminusban a falu művelődése, a könyvtári feladatok ellátása is az iskola falai közé szorultak, a két funkció nem élt egymás mellett igazán kényelmesen, az eltérő funkciók, ezek elérő igényei egyre inkább gátolták egymást.
1999-től Budapesten, a Magyar Művelődési Intézetben kezdtem dolgozni, ekkor már a kulturális menedzser szakvizsgám meglévén a művelődési folyamatok országos hatókörű, módszertani, kísérlet és kutatóközpontjába nyertem felvételt. (A kulturális menedzser képzés szakdolgozati témám: A helyi nyilvánosság alakulása Nagykovácsiban a rendszerváltás idején)
Ezzel egy időben jelentkeztem az ELTE szociológia szakára, majd itt végeztem másoddiplomásként, mint okleveles szociológus. Szociológusként a Művelődési Intézet kutatásaiba kapcsolódtam, országos adatfelvételekben vettem részt, elemzéseket készítettünk, amelyek alkalmasak voltak a szakma főbb irányainak, hangsúlyainak megjelenítésére. Az Intézet (1949-es alapítása óta) a mindenkori kultúrtárca módszertani háttérintézménye volt, így közvetlenül a minisztériumi döntés előkészítéshez csatolták a kutatási eredményeinket. Egy rövid időre a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetében lehettem segédkutató, ahol országos hírű szakemberek munkájához nyújthattam asszisztensi segítséget. A kutatási projekt lejárta után visszakerültem a Művelődési Intézetbe, már kutatóként. 2006-tól vezethettem önállóan kutatásokat. Számos publikáció, szakmai előadás őrzi ezek eredményét.
Oktatói tevékenységem folyamatosnak mondható, a felnőttképzésben, szakmai képzésekben, később a felsőoktatásban (ELTE andragógia szak, művelődéselmélet) mindvégig képeztem, tanítottam.
Kutatói munkám során, kvalitatív kutatóként szinte természetes módon mindig törekedtem, hogy minél többet lehessek terepen, szakmai-kollegiális közelségben. Amennyiben a témaválasztás megengedett volt, a kistelepülések, a kis falvak kulturális jelenségeit, sajátos világát kutattam, elfordulva kissé a szociográfiai világa felé.
Nagykovácsi művelődési ügyeit folyamatosan figyelemmel kísértem, egy másik, számomra második önkormányzati ciklusban újra képviselő lettem (2006-2010). Ebben a ciklusban alapította meg Nagykovácsi Nagyközség képviselőtestülete az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár többfunkciós, integrált intézményt. Annyi idő után módja volt a település lakosságának arra, hogy egy erre a célra méltó közösségi teret vegyen birtokába. Szerepem lehetett abban, hogy az eredeti terveket, elképzeléseket módosítva ne csupán könyvtári funkcióval nyíljon meg az intézmény, hanem a kötelező, közművelődési feladatokat is ellátva komplex térként.
2015 óta a település Oktatási-, kulturális-, sport-, turisztikai Bizottságának külső tagjaként szervesen tudtam kapcsolódni újra a falubeli kulturális ügyekhez. Jelenleg Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának képviselője vagyok, a Humán politikai Bizottság elnökeként dolgozom.
2017 tavasza óta dolgozom az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár intézményében, mint helyismereti Könyvtáros, később 2018 nyara óta mint könyvtárvezető. Alapvető feladatom volt a meglévő, strukturálatlan tárgyi, egyéb tartalmak rendszerezése, tudatos gyarapítása, kezelése és láthatóvá, elérhetővé, kereshetővé tétele.
A helyismereti munka már elképzelhetetlen a meglévő, és napjainkban robbanásszerűen fejlődő digitális tartalmak, adatbázisok felhasználása nélkül.
Elsődleges feladatom volt, hogy létre jöhessen tehát, ezek mintájára a saját digitális helyismereti adatbázisunk. Egyidejűleg folyik a nagyobb hatókörű adatbázisokból a folyamatos leválogatás a helyi vonatkozású anyagok archiválása és közzététele, ugyanakkor a saját dokumentumok (főként fotódokumentumok) digitalizálása és közzététele. Így alakult ki a Nagykovácsi krónika felület. Jelenleg 210 bejegyzése van, 1 217 724 látogatása és 53 554 látogatója volt. A legnépszerűbb bejegyzéseknek kb. 1000 olvasója volt.
Az így meglévő, feltárt, elérhetővé tett adatbázist, állományt folyamatosan népszerűsíteni kell. Megtenni mindent, hogy a helyismereti munka közösségi tevékenységre támaszkodhasson. Ezáltal törekedve arra, hogy a gyűjtemények, adatbázisok ne holt, elzárt világot jelentsenek, hanem folyamatos aktivitások legyenek lehetségesek általuk.
2018 nyara óta látom el az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár könyvtárvezetői feladatait. A helyismereti könyvtárosi munka feladatkörének kialakítása új terület volt, a nyilvános könyvtári működés azonban egy jól működő, bevezetett területe az intézménynek.
Kollégáimmal jelentős erőket fektettünk arra, hogy a könyvtár megismertetése, népszerűsítése minél szélesebb körben történhessen. Jelenleg folyamatos az aktivitásunk az intézményi facebook oldalon, a helyi nyomtatott sajtóban, a Tájolóban.
A közművelődésben szerzett évtizedes szakmai tapasztalataim, a jelenlegi könyvtári funkcióm mellett segítik azt, hogy az intézmény működését komplex formájában, a két területet együtt is tudjam segíteni. Természetszerűen kapcsolódtam be a közművelődés rendezvényeibe, a szervezési feladatokba. 2019-ben önálló feladatom lett az Én pódiumom programsorozat szervezése, vezetése. 2020 júniusától az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár igazgatója vagyok, ez egy integrált intézmény (közművelődési és közgyűjteményi feladatokkal), mindkét területére vonatkozóan több éves szakmai tapasztalattal rendelkezve a két funkció egymást erősítő együttélését szorgalmazom.