A bizottság 2020. január 31-én tartotta első hivatalos ülését, ahol döntöttek az első értékfelvételekről is. Az ülésen jelen volt Török László alelnök és Petrovics Miklós újonnan megválasztott elnök. A felvett érték között első helyen egy olyan kegytárgy szerepelt, amely korát és történetét tekintve kiemelkedő, egyedi értéknek számít: Leonhardt Löw Nagyharang 1648-ból. Felvételt nyert a sokak által ismert Kőtenger – mint természeti érték, a Pálos kolostorrom, a Szent Máté-templom – mint építészeti érték, a Pajta Galéria – mint kulturális érték. Hatodik helyen a Mária Magdolna Búcsút is jegyzik a települési értéktárban.
A járványhelyzet miatt az idei év második ülését április helyett júliusban tartották. A beérkezett újabb 5 értékjavaslat mindegyike pozitív elbírálásban részesült, így Salföld Régészeti emlékei, a Salföldi Műhely – Szövőműhely, a Balassi Bálint Nap, a Zöldágjárás hagyománya, és az egykori Borbély-ház is bekerült az Értéktárba.
A bizottság hálával adózik mindenkinek, aki segített az értékjavaslatok elkészítésében, különösen: Fekete Jánosnak, Greskovits Andrásnak, Petrovics Miklósnak, Raffay Kamillának, Somogyi Győzőnek, Somogyi Györgynek.
A gyűjtemény bővítése folyamatos, így továbbra is várják a javaslatokat.
TEKITSE MEG SALFÖLD ÉRTÉKEIT:
Leonhardt Löw nagyharang 1648-ból
A salföldi Szent Máté-templom tornyában található a Balaton-felvidék egyik legrégebbi harangja, az 1648-ból származó, Leonhardt Löw bécsi harangöntő műhelyében készült nagyharang. Felső pártázatán a következő olvasható: „Gos mich Leonhardt Löw Wien 1648” (Leonhardt...
A Mária Magdolna pálos kolostorrom
A Mária Magdolna pálos kolostor (középkori nevén: Kőkut sancte Maria Magdelene) romjai a mai Salföld község határában, a községtől délre, a Balatontól északra, az Ábrahámhegy felett húzódó hegyhát erdős gerince mögött, az erdőben találhatók. Ezért a kolostor...
Mária Magdolna búcsú
Évről-évre egyre többen gyűlnek össze Salföldön, a pálos kolostor romjainál a hagyományos Mária Magdolna-napi búcsú alkalmából rendezett szentmisére. 1990 óta minden év júliusában tartják az eseményt. Az utóbbi években már pálos szerzetesek is miséznek, a szertartást...
A zöldágjárás hagyománya
A tavasz köszöntésére a Káli-medence több községében, köztük Salföldön és Kékkúton is a római katolikus lakosság húsvétkor, a tapolcai út mentén elterülő Vigántpetenden pedig pünkösdkor tartották a zőldágjárás szokását. Salföldön zöldágjárás, zöldágazás a neve. A...
Balassi Bálint Nap
A Balassi Bálint Nap eseményét hagyományteremtő szándékkal hívta életre 2008-ban a Salföldi Műhely Népfőiskola Egyesület Somogyi Győző vezetésével. 2011-ben Balassi Bálint költő iránti tisztelet jelenként emléktáblát, Balassi domborművet is avattak a salföldi Faluház...
Pajta Galéria
Török László fotóművész 1991-ben, amikor Düsseldorfban Kodak-díjat kapott munkái elismeréseként, úgy döntött, hogy a Fotóművészeti Galéria pánikszerű gyorsasággal való megszüntetésével keletkezett hiány mérsékléseként a Káli-medencében fekvő varázslatos hangulatú kis...
Egykori Borbély-ház, gádoros népi lakóház
Salföld népi építészeti emlékei között kiemelkedő értéket képvisel a Kossuth utca 6. szám alatti gádoros, szabadkéményes népi lakóház. Az országos műemlékvédelmi nyilvántartásban nem szerepel, feltehetően azért, mert 2016-ot megelőzően az épület külső megjelenése nem...
A Szent Máté-templom
A törökök kiűzését követően, a Balaton-felvidék falvai között már Salföldet is jegyezték az 1720-as években. (1) 1745-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatása idején a következőket írta Salföldről: „Salföld hajdani szép templomának romjai még...
Salföldi-kőtenger
A Káli-medence területén több kőtenger is található. Köztük a legismertebbek a szentbékkállai és a salföldi kőtenger. A képződmények létrejötte 8-10 millió évre vezethető vissza, amikor még a területet a Pannon-tenger borította. A nyugat felől beáramló folyók nagy...
