A salföldi Szent Máté-templom tornyában található a Balaton-felvidék legrégebbi harangja, az 1648-ból származó, Leonhardt Löw bécsi harangöntő műhelyében készült nagyharang. Felső pártázatán a következő olvasható: „Gos mich Leonhardt Löw Wien 1648” (Leonhardt Löw öntött Bécsben 1648-ban). Domborművei: Krisztus a kereszten, mellette Mária / Madonna a gyermek Jézussal. Füles-koronáján 6 szakállas emberfej figyelhető meg. Mérete: 82 cm átmérő, 65 cm magasság.
A harang eredetileg az 1648-1658. között alapított sümegi ferences rendház számára készülhetett. Széchenyi György veszprémi püspök, Sümeg és a megye „örökös grófja”, Sarlós Boldogasszony tiszteletére alapította a kolostort, ahová már 1649-ben megérkeztek az első ferences szerzetesek. A kolostor után a templom építése 1654. körül fejeződött be, azonban ekkor még nem volt tornya; 1743-ban készült el a ma is ismert barokk torony. Feltehetően csak ez idő tájt érkezett meg a harang Sümegre, nagy valószínűséggel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (1745-1762) adományaként. A harang teljes nyugalomban pihenhetett a toronyban 1816-ig, amikor is egy viharban félig leomlott a torony.
1927-ben Szlezák László Budapesten öntött új harangjai kerültek a kegytemplomba. A két régi harang közül az 1753-as kisharangot megtartották, az 1648-as nagyharangtól pedig megvált a kolostor. 1930-ban került Salföldre a Leonhardt Löw által öntött harang.
1991-ig kézi erővel szólalt meg az „idiofon hangszer”. Az utolsó harangozó Kovács Ferenc volt. ’91-től gépiesítették a harangozást.
A videó a trianoni döntés 100. évfordulóján megszólaló harnagszó idején készült.
