A Lackó Dezső Múzeum által szervezett ‘Bor régészete’ című kutatás legújabb fejezeteként augusztus 6-án a salföldi Csönge-hegyen tartottak egy remek hangulatú, sok résztvevőt vonzó nyílt napot, régészeti kutatást, ahol a múzeum fémkeresős önkéntesei mellett a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai, valamint számos érdeklődő kalandozott a történelmi korszakok között.
A kutatás egyik célkitűzése volt, hogy igazolják a terület római kori kőbánya eredetét. 2020-ban Dörgicsén előkerült római sírkő izgalmas történetének egy újabb állomásaként jelölték meg Salföldet, mint a sírkő anyagának származási helyét. Arra keresték a választ, hogy hol bányászhatták a sírkő kőzetet.
A salföldi Csönge-hegyen több bányászatra utaló terület, kőfejtő mélyedés, “kráter” is fellelhető. Ezeket vizsgálva, környezetüket kutatva zajlott délelőtt 10 órától egészen délután 4 óráig a program.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Bakony-Balaton Geopark támogatásával, Futó János geológus tartott előadást a helyszínen. Bemutatta a hegy geológiai sokszínűségét, és egyben rávilágított arra is, hogy mely gödröknél kell látnunk régebbi korokra utaló nyomokat.
A folyamatosan dolgozó fémkereső önkéntesek, a múzeum munkatársainak felügyelete mellett, óránként mutatták be a frissen előkerült tárgyaikat. A világháborús repesz maradványok, katonai jelvények, 20. századi pénzérmék mellett kőfejtésre utaló eszközök is előkerültek. A legjelentősebb leletek között szerepel egy több ezer éves bronzkori karkötő, illetve egy középkori IHS feliratú pecsétgyűrű.
Bronzkori karkötő töredék, Salföld / 2022.08.06.
Középkori IHS feliratos pecsétgyűrű, Salföld / 2022.08.06.
RÉGÉSZETI EMLÉKEK SALFÖLDÖN
Salföld feltárt és feltáratlan régészeti emlékei, a település történetének megismeréséhez, főleg a XVIII. századot megelőző ismeretlen korszakok, kiemelt jelentőséggel bírnak. Ahogy Salföld nevének eredete, úgy a település 1700-as évek előtti múltjának pontos története is ismeretlen. De az ókori és őskori időszakról is kevés információnk van.
