Salföld népi építészeti emlékei között kiemelkedő értéket képvisel a Kossuth utca 6. szám alatti gádoros, szabadkéményes népi lakóház. Az országos műemlékvédelmi nyilvántartásban nem szerepel, feltehetően azért, mert 2016-ot megelőzően az épület külső megjelenése nem mutatott komolyabb építészeti értékre. A belső azonban meglepetéseket tartogatott. A felújítások megkezdésével váratlan részletek kerültek elő. Feltárult egy 19. századi első feléből származó nemesi, honorácior lakóház oszlopos gádora, illetve a belső konyha egy szabadkéményes, boltozott teret is rejtett. Az új tulajdonos jó ízlésének, a népi hagyományok iránti elkötelezettségének köszönhetően az épület minimális kiegészítésekkel visszanyerte eredeti, 19. századi formáját.
A lakóház mellett kiemelkedő értéket képvisel a pajta, amely az utóbbi években kiállítótérként, koncert helyszínként is funkcionál.
A ház a térség törökdúlás utáni újratelepülésének egyik első építménye lehetett. Ezt támasztják alá a 18. századból származó térképek, felmérési rajzok, ahol már jelölik a ház helyét. Salföld első házai a Kossuth utca 1-20. között sorakoztak.
Erre a vidékre német területekről érkeztek családok, kovácsok, szabók, mesteremberek. Bizonyított, hogy az 1700-as évek végén érkezett a Steiner család is (Salföld nagy múltú családja) a Kossuth utca 1. alatti házba, illetve családtagjaik a környező házakban telepedtek meg. Elképzelhető, hogy ennek a háznak a múltja is kötődik a Steiner családhoz, talán ők is építhették, azonban ez még nem bizonyított. A Papp család 18. század végi salföldi megtelepedése is ismeretes. Nevükhöz köthető több jelentős temetői síremlék, kereszt. Elképzelhető, hogy ők is lakták, vagy építhették az épületet.
A ház szabadkéményes konyhája, 1970 körül.
Az eddigi adatok szerint a Borbély család tulajdonába került a 19. század második felében, így a 2000-es évek elejéig, közel 150 évig Borbély-házként vált ismertté. Utolsó lakója Borbély Ferenc volt, akinek az édesapja, Borbély János évtizedekig Salföld bírójaként szolgálta a helyi közösséget. Nevét a Rákóczi utcában található volt községháza falán megjelenő tábla is őrzi. „B. J. biró, K. D. elöl járó, M. J. építő. 1926.” Azaz Borbély János biró, Kiss Dániel elöljáró, Molnár József építő 1926-ban renoválta a volt községházát.
A Káli-medencében a lakóház külső megjelenését elsősorban az egyes épületrészek aránya, tagolása, a nyílások elhelyezkedése, a különböző tornácmegodlások és homlokzatok vakolatdíszítése határozza meg; így a volt Borbély-házat is.
Az oromfal téglából lépcsőzetesen kirakott szegélye, a macskalépcső feltehetően az 1960-as években került elbontásra. Az eredeti oromzati falnak, a csipkefalnak a visszaépítése jótékonyan hatott az épület megjelenésétre. Ezen visszaépítés a falu több pontján is megfigyelhető, ami a régi utcakép zárt, hangulatos látványát hozza vissza.
A homlokzat vakolásának javításai közben, a két ablaktól balra egy fülkét találtak az építők. A fülke egykor valamilyen népi szokáshoz kapcsolódhatott. Ismeretes, hogy körmenetek alkalmával hasonló fülkékben szentképeket helyeztek el, ami a körmenet egyik állomása is lehetett. A helyi Úrnapi körmenet egyik lombsátrát az épület mellett állították fel. A hagyomány egészen az 1960-as évekig élt.
A terméskő falazat minden részletét fehérre meszelték. Régen fa felületek, gerendázatok egy részét is. A lábazatot anno mészbe kevert korommal, szürkére színezték. Napjainkban agyagsárgára festett lábazat látható. A sárga színezés bár felfedezhető a Balaton-felvidék népművészetében, a Káli-medencében csak elszórtan volt régen megfigyelhető. Salföld ház lábazatainak sárga színezése az 1990-es évektől terjed el.
Vakolatdíszítés a régi házról nem maradt fenn. Az új díszek Fábián Gusztáv, vakolatdísz készítő mester alkotásai. A ház építésének pontos dátuma nem ismert. Az 1843-as dátum elhelyezése a szomszédos templom átépítésének időpontjával hozható összefüggésbe.
A lakóház külső megjelenését döntő mértékben meghatározó, épületszerkezeti szempontból figyelemre méltó, főleg a barokk hatását tükröző tornácok a Káli-medence több településén, főleg a nemesi településeken, így Balatonhenyén és Kővágóörsön is megfigyelhető. A tornác helyi elnevezése gádor, vagy gang. Gyakorlati célja a konyha és a szoba közötti közlekedés biztosítása félig zárt térben. Salföld esetében nem volt ismeretes oszlopos, gádoros lakóház 2016-ot megelőzően. 2006-ban a Petőfi utca 8. szám alatti régi porta bontása alkalmával találtak vaskos, kőpilléres tornácra utaló részleteket, illetve néhány évvel később a Kossuth utca 10. szám felújításakor is előkerültek a kékkúti Lábas-ház pilléreihez hasonlók, félig elfalazva. Finom vonalú, henger alakú, fejezetes oszlopsor azonban 2016-ig nem volt ismeretes Salföldön.
A Kossuth utca 6-nál három teljes és két féloszlopból álló, kosáríves, mellvédes tornácot fedeztek fel, amely teljes egészében az eredeti részleteket őrzi. A megalkotó mester, mesterek (?) feltehetően jelentősebb építkezéseken is dolgozhattak, hiszen az oszlopok kvalitása komoly építészeti tudásról árulkodik. A tagolások, a toszkán típusú fejezeti rész hasonlóságokat mutatnak a szomszédos templom karzatát alátámasztó oszlopokkal, amit feltehetően az 1843-ban lezárult építkezések alkalmával készítettek.
Az érték felvételének időpontja: 2020. július 22.
A javaslatot benyújtotta: Petrovics Miklós
Szakterület szerinti besorolás: Épített környezet
Fellelhetőségének helye: 8256 Salföld, Kossuth utca 6.
